A legfontosabb előre: az ESP-SDR vevő, nem adó, és nagyjából 1,85 és 2,95 GHz között dolgozik (chiptől függően, a legjobban 2,4 GHz körül), az ESP32-C5 esetében emellett 5 GHz körül is, rövidhullámon viszont nem. A nyílt forráskódú projekt egy átlagos ESP32-panel WLAN- és Bluetooth-rádiós egységéből szoftveresen definiált rádió (SDR) vevőt csinál. Ehhez nincs szükség külön SDR-hardverre, csak a panelre, egy USB-kábelre és egy böngészőre. Itt leírom, hogyan működik, hogyan próbálható ki lépésről lépésre, és mit várhatunk tőle.

Mi van a háttérben
A projekt az ESPARGOS csapattól származik. Saját beszámolójuk szerint az ESP32 chipekben találtak egy dokumentálatlan hibakereső egységet, amelyet az Espressif a gyári rádiós ellenőrzésnél használ. Normál esetben a vett adatok közvetlenül a fixen bekötött WLAN-modemhez jutnak. A hibakereső úton viszont a CPU is képes a nyers alapsávi mintákat (I/Q) kiolvasni. A csapat azt írja, hogy a mechanizmust MI-modellek segítségével találták meg, és a firmware egyes részei MI által generáltak. Az ESP32-C61-en saját állításuk szerint jól értik a működést, a család többi chipjére átvitték.

A firmware lépései leegyszerűsítve mindig ugyanazok:
- A rádiós egység úgy indul, mint WLAN-nál (az ESP32-H2-n mint Bluetooth-nál), a kívánt frekvenciára áll, az adót pedig kikapcsolják.
- A felvételhez lefoglalnak egy memóriaterületet, hogy semmi más ne írjon bele.
- A hibakereső egység egy sor mintát másol ebbe a memóriába. Másodpercenként 80 millió mintánál egy kb. 16.000 értékes felvétel nagyjából 0,2 ezredmásodpercig tart.
- A CPU kiolvassa az értékeket, és USB-n vagy UART-on elküldi a számítógépnek, vagy nyersen, vagy már kiszámított spektrumként.
Aki pontosan szeretné tudni, a projektben talál egy részletes leírást, regiszterről regiszterre. Az Espressif ezt nem dokumentálja. Hogy ez a későbbi chipváltozatoknál mennyire marad stabil, ezért nyitott kérdés.
Mit tud
- Spektrum és vízesésdiagram a böngészőben, állítható középfrekvenciával, erősítéssel és sávszélességgel.
- Mintavételi sebesség akár 80 MS/s, chiptől függően, kb. 11 és 69 MHz közötti analóg sávszélességgel, szintén chiptől függően.
- Frekvenciatartomány: a firmware 100 és 6000 MHz közötti hangolási kéréseket elfogad, ez azonban nem jelenti azt, hogy ott bármi be is érkezik. A projekt jelgenerátorral utánamérte (chipenként egy panel, 2026 október): az ESP32-C2 1850 és 2950 MHz között vett, az ESP32, a C3, az S2 és az S3 1850 és kb. 2750 MHz között, a C6 1950 és 2850 MHz között, a C61 és az S31 kb. 2200 és 2850 MHz között, a H2 csak 2,3 és 2,65 GHz között. A C5 2200 és 2650 MHz között, valamint 5180 és 5800 MHz között vett. Kb. 1,8 GHz alatt és 3050 MHz-en semmi nem érkezett be. Az összes chip a 2,4 GHz körüli tartományban dolgozik a legjobban.
- Spektrumok a chipben: a firmware 256 és 2048 közötti frekvenciacellás FFT-ket számol, és csak az eredményt küldi el. Ez adatsebességet takarít meg.
- Folyamatos felvétel («Continuous capture») ESP32-C6-on, C61-en, S3-on és S31-en natív USB-n keresztül, ahol a jelnek csak egy része kerül a spektrumba.
- Folyamatos I/Q-adatfolyam az ESP32-S3-on 15,6 és 250 kS/s között USB-n, az ESP32-S31-en (kísérleti firmware) pedig legfeljebb 20 MS/s USB-n, illetve 40 MS/s gigabites Etherneten. Ezzel olyan SDR-programokat lehet etetni, mint a Gqrx és a GNU Radio.
Mit nem tud
- Nem ad. Az ESP-SDR tisztán vevő firmware.
- Nem rövidhullám, URH, 70 cm vagy 23 cm. A projekt mérései szerint kb. 1,8 GHz alatt semmi nem érkezik be. Használható tartomány nagyjából 1,85 és 2,95 GHz között van, chiptől függően, a C5-nél pedig 5 GHz körül.
- A legtöbb chipen nincs folyamatos felvétel. Többnyire rövid, legfeljebb kb. 16.000 mintás pillanatfelvételek jönnek, köztük hézagokkal. Spektrumanalizátornak ez használható, jel dekódolására viszont nem.
- Nincs kalibrált mérés. Az erősítés nincs dB-ben kalibrálva, a szintértékek relatívak.
- Érzékenység erős jelekre. Az automatikus erősítésszabályozás WLAN-csomagokra készült, és nem védi a bemenetet egy erős folyamatos jeltől. Ilyenkor az erősítést kézzel kell beállítani.
Egy olvasó az RTL-SDR.com egyik beszámolójának hozzászólásaiban azt írja, hogy egy összeállításnál (eSpDR, FPGA nélküli ESP32-S3) a kvarc felharmonikusai zavarvonalakat keltenek 2400,000 és 2440,000 MHz-en. Ezt csak egy panelen próbálták ki, és nem része a projekt dokumentációjának. Aki pontosan ott mér, tartsa ezt észben.
Melyik panel?
A projekt szerint az ESP32-család sok chipje működik. Az induláshoz natív USB-s panelek ajánlhatók, mert csak ezek a csatlakozók támogatják a gyorsabb módokat és az Androidot:
- ESP32-S3: spektrumok, folyamatos felvétel és folyamatos I/Q-adatfolyam USB-n. Jó választás kísérletezéshez.
- ESP32-C6 és C61: folyamatos felvétel 256 frekvenciacellával.
- ESP32-C5: egyedüliként 5 GHz körül is.
- ESP32-S31: előzetes állapotú chip, jelenleg az egyetlen, amelyik Ethernet-streamelésre és a SoapyESPSDR-re alkalmas.
- ESP32, C2 és mások: UART-híddal működnek, de korlátozásokkal, és nem Android-telefonon.
Az ESP32-P4-nek nincs rádiós modulja, ezért kiesik. Árakat a projekt nem közöl. A CNX-Software azt írja, hogy a panelek kevesebbe kerülhetnek 5 amerikai dollárnál.
Lépésről lépésre
1. Panel és kábel beszerzése. Egy ESP32-panel a fenti listából, lehetőleg natív USB-vel. A kábelnek adatot is kell továbbítania, egy csak töltésre való kábel nem elég.
2. Böngésző ellenőrzése. Szükség van egy WebSerial- vagy WebUSB-képes böngészőre: Chrome vagy Edge asztali gépen, Firefox a 151-es verziótól, Androidon Chrome. Mindkét felület csak HTTPS-en vagy localhoston működik, a projekt oldalai ezt teljesítik.
3. Linux beállítása. Linuxon a saját felhasználónak jogot kell kapnia a soros portra, például a dialout csoportba (Archon uucp) való felvétellel és újbóli bejelentkezéssel. A ModemManager lekérdezheti és visszaállíthatja az Espressif-eszközöket. Ha a panel váratlanul újraindul, segít a ModemManager leállítása.
4. Firmware felírása. A panelt USB-vel csatlakoztassuk, zárjuk be a többi soros programot, és nyissuk meg a böngészős firmware-telepítőt. Ha a panel nem kerül a bootloaderbe, tartsuk lenyomva a BOOT gombot, koppintsunk a RESET-re, és engedjük el a BOOT-ot.
5. A viewer elindítása. Nyissuk meg a böngészős viewert, kattintsunk a "Connect ESP-SDR" gombra, és válasszuk ki a csatlakozót. A vétel azonnal elindul. A középfrekvencia, az erősítési mód, a sávszélesség és a mintavételi sebesség a bal szélen állítható. Erős jeleknél kapcsoljunk kézi erősítésre.

Androidhoz a panel natív USB-csatlakozóját kell a telefonhoz dugni, szükség esetén OTG-adapterrel. A CP210x, CH340 vagy FT232 típusú USB-UART-hidak ott nem működnek.
Ha nem sikerül
- A panel újra meg újra újraindul: a rádiós rész induláskor áramcsúcsokat húz. Ha a panelt egy USB-UART-adapter 3,3 voltos lábáról tápláljuk, a feszültség összeomolhat. Egy rendes tápellátás segít.
- Átviteli hibák az UART-hídnál: egyes hidak, gyakran CH340-nel, nem bírják a 2 Mbaudot. A viewerben erre van a "Switch to 1 Mbaud".
- "The device has been lost": egy korábbi program olyan állapotban hagyta a csatlakozót, amelyet a Chrome szétkapcsolásnak értelmez. Állítsuk vissza a csatlakozót, vagy húzzuk ki rövid időre a panelt.
- A panel nem jelenik meg (Windows, macOS): egy UART-hídhoz esetleg a gyártó illesztőprogramja kell.
Hogyan tovább
Aki a spektrumnál és a vízesésdiagramnál többet szeretne, több úton is mehet:
- Gqrx és GNU Radio: ESP32-S31-gyel és a SoapyESPSDR-rel Etherneten vagy USB-n.
- SDR++: ESP32-S3-mal és az esp-sdr-bridge híddal, vagy a Z2Labs saját SDR++ forrásmoduljával, amely valódi I/Q-adatokat kap USB-n.
- Saját programok: a firmware egy egyszerű, soralapú protokollt beszél USB-n vagy UART-on 2 Mbaudon (olyan parancsokkal, mint az
INFOvagy aFREQ 2442), a leírás a projektben van. - Saját építés: a firmware az ESP-IDF-fel forrásból megépíthető, a pontos verziók a projektben vannak.
És a rádióamatőrök számára?
Őszintén szólva az ESP-SDR nem helyettesít egy rövidhullámú SDR-t. A 2,4 GHz-es tartományban lesz érdekes, vagyis ott, ahol a 13 cm-es sáv van. Aki érdeklődik a mikrohullámok iránt (lásd a belépés a mikrohullámú sávokba című cikkünket), néhány euróért betekintést kap a sávba: ki foglalja, hol zavar egy WLAN-hálózat, egyáltalán ott van-e a saját jelem. Az RTL-SDR.com beszámolója ezen kívül említi az iránymérést (az ESPARGOS valójában egy iránymérésre szolgáló antennatömb), valamint egy 5,8 GHz-es FPV-videóvevőt (C5VRX, még fejlesztés alatt).
Az adási kísérletekkel óvatosnak kell lenni. Maga az ESP-SDR nem ad. Más projektek, például az esp32-sdr-trx, erre építenek kísérleti adót FM-hez és SSB-hez a 13 cm-es tartományban, lásd az RTL-SDR.com beszámolóját. Aki adni szeretne, annak amatőrrádiós engedély kell, és be kell tartania a sávot, a teljesítményt és az üzemmódot. Ezenfelül az ESP-SDR projekt azt írja, hogy a rádiós egység induláskor és a háttérkalibrálás közben maga is rövid ideig adhat. A firmware tehát nem teljesen csendes. A szabályok áttekintését adja az ausztriai amatőrrádiós jogszabályokról szóló cikkünk.
Az én értékelésem
Néhány eurós ráfordítással az ESP-SDR meglepően egyszerű bejárat a 2,4 GHz-es sávhoz, a böngészős viewerrel pedig a kezdés perceken múlik. Nem helyettesít egy igazi SDR-t, de megmutatja, mennyi minden van egy olyan chipben, amelyet amúgy is sok barkácsprojektben használunk. A projekt fiatal (a repository 2026 szeptember végén jött létre), és gyorsan változik. Aki kipróbálja, a legjobb, ha megnézi az ESPARGOS projektoldalát és a GitHub-repositoryt.
Üdvözlettel, Ferdl
Átláthatósági megjegyzés
Ezt a cikket MI (Claude, Anthropic) támogatásával írtam és ellenőriztem az ESP-SDR és az ESP-WebSDR nyilvános projektdokumentációja, valamint a CNX-Software és az RTL-SDR.com beszámolói alapján. A lépések a dokumentációt követik, mi magunk nem építettük újra őket. Az adatok 2026. november 18-i állapotnak felelnek meg, és változhatnak. A három kép az ESP-SDR és az ESP-WebSDR projektből származik (GPL-3.0-or-later), és nem a saját állomásunkat mutatja. A jogi megjegyzések nem helyettesítik az illetékes hatóság tájékoztatását. Javításokat és kiegészítéseket szívesen várok a [email protected] címre.





